Régóta izgat, hogyan kezeljük az érzelmeket a munkahelyen, a projekteken. Példának okáért egy SAP projekt gyönyörű kihívásokat rejt az érzelmek kezelése tekintetében.

Alapvetően a Change Management keretében foglalkoztam már a témával korábban és “A projektmenedzsment humán oldala az IT projektekben tréning”-ünkben is szenteltem ennek egy külön blokkot. Ma volt szerencsém Aboodi Shabi, ICF Professional Certified Coach-csal a CHN Workshop-ján inspirálódni a témában. Az alábbi 6 pontban foglaltam össze az Aboodi-tól kapottakat.

1. Figyeljük meg önmagunkat, hogyan cselekszünk, reagálunk

Ne csak arra figyelünk mit teszünk, és annak mi az eredménye, figyeljünk arra is, hogy mi a cselekedeteink mozgatórugója. Például, ha egy kollégánk túlterhelt, lehet, hogy nem az fog segíteni, ha delegálásra bíztatjuk. Érdemes megvizsgálni, nincsenek-e nehézségei a NEM-et mondással, vagy nem szeretne-e túlságosan megfelelni a környezetének. Ha ezek állnak a háttérben, akkor pár delegálással kapcsolatos tanács, nem fogja megoldani a helyzetet.

observer_action_result2. Vizsgáljuk felül a világról alkotott elképzeléseinket!

A háttérben a világról alkotott elképzeléseink, hiteink, félelmeink, reményeink alakítják a cselekedeteinket, reakcióinkat. Azok, akik a világot egy veszélyes helynek látják és azok, akik kalandnak fogják fel az életet, egész másképp fognak reagálni például egy kínálkozó befektetési lehetőségre. Majd a befektetés kimenetele is csak megerősíteni fogja őket addigi világnézetükben. Ha jövedelmezően alakul a befektetés, a pesszimista csak legyinteni fog: “véletlenül szerencsém volt”, míg bukás esetén az optimista csak megvonja a vállát: “ilyen egy befektetés”.

3. Agyunk felépítését sem hagyhatjuk figyelmen kívül

A Reptilian complex vagyis ”hüllő agy” az emberi agy legősibb része, ez felelős az ösztöneinkért. A limbikus rendszer, “az ősagy” fő feladata az érzelmek kezelése. A neocortex – “új agykéreg” – az agy legkésőbb kifejlődött része. Ez az agy kognitív központja. A gondolkodásért felelős.

agy

A jelen kor embere alapvetően neocortex vezérelt, vagy legalábbis szereti ezt hinni magáról. Általában úgy gondoljuk, hogy az érzelmeknek nincs helye a munkahelyünkön. A neocortex-ből oldjuk meg a helyzeteket, és igyekszünk elnyomni, kontrollálni az érzelmeinket. Ez azonban nem működik. Helyesebb, ha az érzelmeinket felismerjük és kezeljük. Ha például dühös leszek egy email miatt, akkor nem érdemes a dühömet ráengednem a kollégámra egy hirtelen felindulásból megírt válaszlevélben. Első lépésben fel kell ismernem, hogy dühös vagyok. Ez még általában könnyen megy. Majd érdemes megvizsgálni, hogy mi is tett dühössé. Ezután a tényekre koncentrálva – (asszertíven!) – kommunikálhatom ezt. Sokat tud segíteni, ha a másik fél szemszögéből is igyekszem megvizsgálni a problémát. Így tudatosan kezelhetjük a problémáinkat, és az ősibb limbikus rendszer nem veszi át az uralmat az agyunk felett, kiütve a neocortex-et az őt megillető vezető pozíciójából.

4. A testünk nem hazudik

Testünk-Érzelmeink-Beszédünk elválaszthatatlanok egymástól. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy ha felhúztuk magunkat egy email-en, akkor azt nem adjuk tovább a munkatársainknak, beosztottainknak, csak azért mert nem említjük nekik, nem beszélünk róla. A testbeszédünk, hanghordozásunk sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az érzelmek elnyomása, álcázása sajnos nem megoldás. A kollégák pontosan érezni fogják, hogy majdnem felrobbanunk, és ettől pont ugyanolyan rosszul, vagy ha lehet még rosszabbul fogják érezni magukat, mintha megosztottuk volna velük a rossz hírt. A megoldás továbbra is érzelmeink kezelése, a szőnyeg alá söprés helyett. “Our body never lies!”

5. Ne kezeljük mostohán a negatív érzelmeket!

Minden érzelem hasznos. Ha egy kollégánk unatkozik a megbeszéléseken, haragudhatunk rá, de lehet ez egy jó alkalom arra, hogy felismerjük, valami bizony hiányzik a meetingekről, vagy valamit nem jól csinálunk. A másik,  és talán a legnehezebben kezelhető dolog a cinizmus. Ha fel- és beismerjük, hogy a cinikusok a lézerfény pontosságával tudnak rámutatni a legfájóbb pontokra, a legnagyobb támogatóinkká válhatnak. A cinikus emberek általában a csalódott optimistákból lesznek. Ha tudunk segíteni neki abban, hogy újra azonosulni tudjanak a célokkal, a csapat motorjává válnak majd.

6. Gyakorold a kapcsolódást! Maradj a központodban!

Ha már profi módon ismerjük fel az érzelmeinket és kezeljük őket, akkor gyakoroljuk a kapcsolódást másokhoz. Vezetőként – és persze egyszerűen emberként is – nagyon fontos, hogy rá tudjunk hangolódni mások érzelmeire. Úgy tudjunk empatikusak lenni, hogy közben stabilan a saját központunkban maradnunk. Vagyis nem hagyjuk, hogy a negatív érzelmek kibillentsenek bennünket. Például, egy nehéz helyzetben jó ha meg tudjuk érteni a kollégák problémáit, ellenállását, de az már nem jó, ha minket is legyűr a pesszimizmus vagy a félelmek, és elgyengülünk. Hogy mi a titok? A gyakorlás. Olyan ez, mint kezdő autóvezetőknél a kuplungkezelés. Eleinte művészetnek tűnik, de gyakorlással elérjük, hogy automatizmussá válik.

 

Jelentkezz Érzelmek kezelése a munkahelyen/projekten Workshop-ra!

aboodi

Add Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *